enba
|
|
|
this heart gets stronger
 2004. március 2004. április 2004. május 2004. június 2004. július 2004. augusztus 2004. szeptember 2004. október 2004. november 2004. december 2005. január 2005. február 2005. március 2005. április 2005. május 2005. június 2005. július 2005. augusztus 2005. szeptember 2005. október 2005. november 2005. december 2006. január 2006. február 2006. március 2006. április 2006. május 2006. június 2006. július 2006. augusztus 2006. szeptember 2006. október 2006. november 2006. december 2007. január 2007. február 2007. március 2007. április 2007. május 2007. június 2007. július 2007. augusztus 2007. szeptember 2007. október 2007. november 2007. december 2008. január 2008. február 2008. március 2008. április 2008. május 2008. június 2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december 2009. január 2009. február 2009. március 2009. május 2009. június 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december 2010. január 2010. február       |
2010. február 7., vasárnap
enba says: lovas says:
az üveg vodkám csontra elfogyott, mindenkivel összevesztem hajnali négy tájékán, aki akkor még netközelben volt, a szisztematikusan szétterített kerékpáralkatrészeket pedig jó néhányszor átrendeztem, amikor botorkáltam kifelé hugyozni. szerintem legközelebb inkább beszívok, kiverem a farkam ötször, majd pár kiló pilótakeksz elfogyasztása után aludni térek. mindenkinek jobb lesz így. enba says: 2010. február 6., szombat
az egyetemi szívás-éra lecsengésének az az egyetlen hátránya, hogy amíg eddig pontosan és precízen tudtam, hogy szombat esténként is tanulni fogok, mint a gép, addig ma nem tudtam mit kezdeni a depresszióval és szeretethiánnyal súlyosbított szabadidőmmel, és óriási dilemma volt, hogy most akkor basszak be itthon egyedül, vagy álljak neki végre megcsinálni a bringáimat. a köztes megoldást választottam: először felraktam az egyikre a hibádzó első sárvédőt, majd fogtam az amúgy is darabokban heverő, fék-, kerék- és kormánycserére, valamint kormánycsapágy-összeszerelésre váró másikat, akkurátusan alkotóelemeire bontottam és szétterítettem a szoba közepén, majd szép sorban lehúztam az este első, második és harmadik vodkáját.
"hinni kell az előjelekben" - mondta a kávés intermezzora a vizsgáztató tanár, miközben bevarrta az elégtelent, majd hozzáfűzte, hogy sokkal tisztességesebb visszaadni a tételt és őszintén beismerni, hogy az ember nem tud szart se, mint kikönyörögni egy kegyelemkettest. az erkölcsi elismerést némileg csorbította az a tény, hogy erre a vizsgára úgy mentem be, hogy tisztában voltam azzal, hogy lesz uv a következő héten, és nem ez a tanár fogja tartani, hanem az, akinél az ember nem lehet olyan hülye, hogy ne szedjen össze egy közepest. nekem se sikerült, pedig már az elején közöltem, hogy leszarom az egészet és tökéletesen elégedett leszek egy kettessel is. az említett elégtelent persze még január 26-án szedtem össze, aztán hazaérve vettem észre, hogy a vállalhatatlan sávszélességem gyakorlatilag a nullára csökkent. két nappal később sikerült is elérni az ügyfélszolgálatot, ahol közölték, hogy sajnos vonalkarbantartás van, nem tudják mikor lesz legközelebb internet. egy hét múlva lett, ami, ha nem kellett volna dolgoznom, nem lett volna akkora baj, így viszont át kellett volna vernem azt a tényt, hogyha van egy olyan vizsgám, ami eldönti, hogy kibasznak-e az egyetemről, vagy sem, nem mellesleg kétszáz tételes és ezerkétszáz oldalt kell hozzá bevágni, akkor nem fogok a városban szaladgálni laptoppal, hogy leljek valami wifit és tudjak melózni. nem sikerült. a vizsga viszont meglett, pedig már vártam az óriási megkönnyebbüléssel kísért ordas kudarcélményt, hogy megint elbasztam három és fél évet feleslegesen és eredménytelenül az életemből. ezen kívül lófasz se történt. 2010. január 26., kedd
megkaptam a választ egy, az ágyra letett tálcán mosolygó teli kávéscsésze képében, amelybe sikerült úgy beleülnöm, hogy az egyetlen tiszta hosszúnadrágom volt rajtam. szerintem nem érdemes ezek után elindulnom vizsgázni. nettó negyven órányi tanulás után rojtosra basszák a seggem középkor-vizsgán, a délutáni, ájulás-szerű alvásomból a jól hallhatóan ittas anyám telefonja ébreszt, hogy értelmetlen dolgokról vitatkozzunk, a net sávszélessége meglepetésszerűen vállalhatatlanra csökken, az erősítőm pedig ugyanilyen váratlanul hirtelen azt gondolja, hogy ezentúl csak monóban fog szólni, és az istennek nem tudok rájönni, miért. ezek után tényleg kíváncsi vagyok, mit tartogat számomra a kedd. 2010. január 23., szombat
2010. január 18., hétfő
modern magyar irodalom vizsga előtt elkapott mondat: "...én megmondom neki, hogy csáthot és móriczot nem voltam hajlandó elolvasni, mert túl szomorúak, és nem akarok halálról meg végzetről hallani." tetves bölcsészek. 2010. január 16., szombat
olyankor tudom a legnagyobb faszságokat álmodni, amikor csak úgy elnyom a buzgóság, lámpával az arcomban, könyvvel az orromon: ma épp azt sikerült, hogy a régi munkahelyemen vagyok egy olyan állásinterjún, ahova nem adtam be pályázatot, leoltom a hr-es csajt, hogy a konfliktuskezelési feleletválasztós teszben megadott példaszöveget már olvastam, így pedig nem ér, és az időközben őszes szakállat eresztett fingerli feri kivételével semmilyen régi arccal nem találkoztam. múltkor meg azt, hogy beleléptem az egyik csavarhúzómba, ami eltűnt a nagylábujjamban - nem baj, ha nem logikus, ugye? - körbenőtte a hús, és csak hónapokkal később vágták ki, amikor elkezdett fájni, és a műtét után boldogan kaptam ki a döbbent doki kezéből a véres szerszámot, hogy bazmeg, ezer éve ez kerestem. 2010. január 15., péntek
2010. január 8., péntek
mai agglegénykonyha: véres bagett. a bevásárlókörúton vásárolj egy borotvaéles új kést, valamint egy pár bagettet. a többit tudod. 2010. január 6., szerda
majdnem írtam arról egy kétsorost, hogy mennyire nábob nap volt a mai - túléltem a bringázást a szakadó hóban, felmentettek másodfokon is, valamint összehoztam egy ötöst régi magyar irodalomból (ez utóbbit mondjuk én sem értem. nem, nem szoptam. akkor érteném), és még a melegszendvicseim se ejtem pofára - erre itthon csúszok el, a kibaszott laminált padlólapon, gumipapucsban, és esek egy akkorát, hogy irgalmatlanul belerecsen a nagylábujjam és a térdem. azok után, hogy a hóborította budapesten virgonc kölyökkutyaként tekertem végig, kissé erős, hogy a szobámban töröm össze magam. de legalább ugyanennyire tipikus.
2010. január 5., kedd
azt álmodtam, hogy nagymamám szerzett két jegyet a bécsi kreator koncertre, meg két helyet egy metálosokkal tömött kisbuszban és együtt utaztunk ki megnézni a zenekart. 2010. január 1., péntek
szilveszteri leltár tőmondatokban: 2009. december 28., hétfő
erősen szolgálati közlemény: ha te is rühelled a szilvesztert, eljössz szépen ide, hogy megtudd, kicsoda is valójában dj. gyűlölet. 2009. december 26., szombat
szóval szenteste vadromán-jelleggel basztunk be a sógorommal - aki aztán tegnap a szüleitől kapott literes jagermeistert lobogtatta meg nagy vidoran, hogy akkor folytassuk azt, amit előző nap elkezdtünk - ma meg a gyerekkori pajtásaimmal fogjuk magunkat makogó autistára inni. kezdem élvezni a karácsonyt. 2009. december 25., péntek
i need you to be the strength of widows and soul survivors i need a purpose and i need a reason 2009. december 24., csütörtök
a sógorom teljesen jó arc: a karácsonyra kapott literes üveg tequila gold-ot egyből felröffentette, és azóta húszpercenként szól be a szobámba, hogy menjek inni vele. mondjuk gyanús egyébként, hogy valami fake tequila ez: momentán az üveg alján csak egy-két deci lötyög, de még mindig helyén van mindkettőnk mozgáskoordinációja, csak a pulóverünket szórtuk végig az utóbbi egy-két koccintás alkalmával fahéjjal. |
